|
2020-07-05 07:56:48, vasárnap
|
| |
| |
Jézust nézd
Ha hangulatod kissé színtelen,
és erőt vesz rajtad a félelem,
a fáradtság, vagy tán' a közöny:
tudd meg, hogy semmi közöd
a bajokhoz, mik háborítanak,
és szürke fátylat rád borítanak,
hogy ne lássad a fénylő távolt,
mi a kereszt óta világolt
minden megfáradtnak.
Ha nézte: szívében a hit célját elérte.
- Jézust nézd mindig, mindenhol,
és szétszakad a szürke fátyol!
Szeretetet, békét kínálva
mindennap jön harcodat látva,
értve, mert mindezt
a földön átélte.
Tudja sorsod buktatóit,
tudja utad mikor, merre visz.
Ha Péter lennél - kérdi:
- Szeretsz-e még?
Ha Tamás lennél,
mutatja sebét.
Ha hangulatod fáradt, színtelen,
nézd, hogy ragyog a végtelen
körülötted, mit Isten betölt:
Borulj le nagysága előtt!
Páskulyné Kovács Erzsébet
A szó súlya
Ne kerüljük az őszinte szókat,
szebb az érzés, ha
testet ölt a szánkon.
Mint ránk boruló orgonák
sugáros éjszakákon.
Ha megérinted,
érzed az illatát:
a szónak is van illata, súlya.
Dobol a szíveden,
s vagy lefelé, vagy felfelé húzza.
- Tiszta legyen a szó.
Ha kell, kőkemény!
Lehet, csak így tudsz menteni,
ahol már nincsen hit
és nincsen már remény.
- Lehet egy szó lesz kapaszkodó,
ahol már semmi sem segít:
de visszazeng a lélekben
egy régi szó,
és fényt derít.
Páskulyné Kovács Erzsébet
Panelházak
Új település, panelházak.
Benne emberek, összezártak:
mint a nyulak
a ketrecben.
A lift a nyolcadikról jön le,
benne hat ember:
nem mosolyog össze.
A "jó napot" is elmarad,
a kézfogás,
minek kéne az?
Egyik sem ismeri
a másikat.
Ennyi ridegség,
ennyi közöny!
Nagyapám még
a kisközön lakott
egy faluban,
a Tisza partján,
s ha valaki
a harmadik utcán
beteg lett, és
ő meghallotta:
még aznap este
meglátogatta
egy üveg borral
a tarisznyába'
és hazajött úgy,
éjféltájban.
És akkor még
nem mondtam el mindent:
de én most is érzem
az ízét itt bent
a szívemben a hangulatnak,
a Tisza-parti hűs árnyaknak.
A szónak, a fák illatának,
s hogy egymást megelőzve
vigyáztak a köszönésre.
Kalapot emeltek,
kezet fogtak,
mindenféléről szót váltottak.
- A múlt egy pár percbe
gyűrődött össze,
én kiléptem a liftből köszönve:
Nem fogadta senki.
Szomorú voltam.
- A panelházak súlya
volt rajtam.
Páskulyné Kovács Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
|
|
Címkék: mindenféléről, meglátogatta, nyolcadikról, megfáradtnak, meghallotta, összezártak, tarisznyába, háborítanak, éjféltájban, hangulatnak, panelházak, visszazeng, szeretetet, körülötted, hangulatod, éjszakákon, megérinted, köszönésre, szétszakad, kapaszkodó, mindennap, színtelen, árnyaknak, páskulyné, fáradtság, megelőzve, illatának, mindenhol, vigyáztak, település, váltottak, szívemben, ketrecben, borítanak, buktatóit, gyűrődött, fénylő távolt, szürke fátyol, földön átélte, őszinte szókat, kisközön lakott, harmadik utcán, üveg borral, liftből köszönve, panelházak súlya, Páskulyné Kovács Erzsébet,
|
|
Offline
